A rájátszás mindig egy külön világ, ahol minden a feje tetejére áll, most sem volt ez másként. A Colts egész évben alvó védelme már a második meccset nyerte meg a csapatnak, a Saints és az Eagles egy parádés meccsen döntött a továbbjutásról, a Bears offense-e a védelmet kisegítve győzött, Tom Brady pedig élete legrosszabb playoff-formája ellenére továbbvitte a Patriotsot.
Indianapolis Colts - Baltimore Ravens 15-6
(6-0; 3-3; 3-0; 3-3)
Várható volt, hogy kevés pont lesz a találkozón, de hogy TD nélkül marad a közönség, arra kevesen számítottak.
A Ravens idegesen kezdett, az első három drive-ja lényegében semmire nem volt jó, kétszer first down nélkül puntolak, a kettő között pedig Heap révén veszítették el a labdát. A Colts jobban megbecsülte a játékszert, az első két lehetőségből hat pontot szereztek. Ezután a Ravens Stover mezőnygóljával szépített, és a védelem is jelezte, hogy aktívan részt venne a győzelemért folyó harcban - Manning passzát Ed Reed halászta le a levegőből, de az ajándékkal nem tudott élni McNair. Szépen haladtak előre, Lewis hatalmas erővel tört utat magának a Colts védőin át, de az endzone közvetlen közelében McNair interceptiont dobott és a vendégek jöhettek a saját egy yardos vonalukról. Kecsegtető lehetőség volt ez a védelem számára, hogy safety-t csináljanak, de Peyton nagyszerűen hozta ki csapatát a szorult helyzetből. A szépen felépített akció végén Vinatieri növelte az előnyt három ponttal, 51 yardról a keresztléc segítségével talált be. Ezzel a rúgással beérte Gary Andersont a rájátszásban rúgott field goalok számában, majd egy negyeddel később már le is hagyta. A Ravens továbbra sem találta a ritmust, Billick egy perccel a vége előtt meg sem próbálta haladni a csapattal, egyszerűen lefuttatták az órát.
A szünet után a Colts az első labdabirtoklásból újra mezőnygólig jutott, ez jelentette a rekordot Vinatierinek, a meccsen rúgott öt field goallal 34 találata van rájátszásbeli mérkőzéseken. A hazaiak offense tovább szenvedett, bármivel próbálkoztak, nem nagyon jutottak előrébb, sőt kis híján a labdát is elvesztették, de a fumble-t egy szabálytalanság miatt törölték. Ez egy pillanatra felébresztette őket, Heap nagy elkapásával jó pozícióba kerültek, de két büntetés miatt be kellett érniük egy újabb rúgással, mellyel 12-6 lett az eredmény. Ekkor még teljesen nyitott volt a találkozó. Reed hiába szerzett másodszor is labdát a hazaiaknak, McNair ugyanúgy, mint korábban, a rákövetkező drive-ban azonnal visszaadta a támadás jogát az Indianapolisnak. A Colts jól húzta az időt, és közben még haladtak is, köszönhetően annak, hogy a védők nem szerelni akarták a labdás játékost, hanem mindenképpen fumble-t akartak kikényszeríteni. A hatékony órafuttatás eredménye Vinatieri ötödik FG-je lett, mellyel beállított a végeredményt. Fél perccel a vége előtt még minimális esélye volt a Baltimore-nak a továbbjutásra, de Mathis megszerezte McNairtől a labdát, és ezzel vége lett az összecsapásnak.
Mindkét védelem nagyszerűen dolgozott, hatalmas teljesítmény volt, hogy nem engedtek TD-t az ellenfélnek, de a Ravens támadói túl idegesek voltak. Négy labdát vesztettek, kettővel többet, mint az ellenfél, és egy ilyen kiélezett meccsen ez döntött.
Peyton Manning az ötödik rájátszásán életében először bejutott az AFC konferenciadöntőjébe, ellenfelük a New England lesz.
Philadelphia Eagles - New Orleans Saints 24-27
(0-3; 14-10; 7-14; 3-0)
A meccs legelején a Philly jelezni akarta, hogy a Saintsnek nehéz dolga lesz, ha előre akar jutni, de a Reggie Bush által elszenvedett hatalmas tackle-t inkább bizonytalan, sem mint kemény védelmi produkció követte. Ezt a második labdabirtoklásán fel is ismerte a New Orleans, és McAllister nagy futását követően Carney rúgásával 3-0-ra vezettek a hazaiak. Az Eagles próbált gyorsan reagálni, de ez nem ment olyan könnyen. A Superdome-ban a hazai szurkolók akkora hangzavart csináltak, hogy a vendég falemberek egyáltalán nem hallották Garcia utasításait, minden play-nél a labdát kellett figyelniük, nehogy idő előtt induljanak. Így persze a védelem gyors változtatásokkal meg tudta lepni a támadó falat. Garcia vállán volt minden teher, mert Westbrooknak egyáltalán nem ment az első félidőben a játék, futásait könnyen megállították, a felé dobott labdákat pedig rendre elejtette. A Philadelphia védelme is lefagyott néha egy-egy pillanatra, ezt kihasználva megduplázták előnyüket a Szentek. Sokáig azonban nem örülhettek, Jeff Garcia három játékkal később egy 75 yardos passzal megfordította az állást, az elkapó Stallworth volt. Ekkora a két csapat felmérte a másik erejét, úgyhogy teljes erővel belekezdtek a pontgyártásba. Előbb Bush futotta le a védőit egy nagyszerű akció végén, majd Westbrook ugrott át mindenki feje fölött egy 80 yardos drive lezárásaként. A New Orleans a hátralevő ötven másodperc alatt mindent megpróbált, de a szünetig már nem változott az állás.
A pihenő után az Eagles kezdhette meg a játékot. Westbrook megmutatta, hogy tud ő futni, az első labdabirtoklás során 62 yardról futott be az endzone-ba, 21-13-ra növelve ezzel az előnyt. Ezután láthatóan felélénkült a futójátékuk. A nyolc pontos hátrányt hamar egy pontra redukálta a Saints, Miller két nagyszerű elkapása révén hamar az endzone közelébe kerültek, ahova McAllister esett be, saját falának hathatós közreműködésének köszönhetően. Ettől a pillanattól kezdve a két csapaton nagyon meglátszott, hogy fáradnak, de az Eagles-ön jobban. Az elkapók egyre több tiszta passzt ejtettek el, a büntetések is egyre gyakoribbak lettek, és a védelem is többet hibázott. A mérkőzésen parádézó Deuce McAllister fantasztikus elkapása után 27-21-re megfordította az állást a Saints, és már csak egy dologra kellett koncentrálniuk: egy negyeden át tartani az előnyt a fáradó vendégek ellen.
Garcia a tőle megszokott elánnal játszott, végig hajtotta társait, de ha kellett, ő maga is nekiindult. Sajnos a legszebb megmozdulásait büntetések miatt visszafújták, és ezzel komoly yardokat vesztettek. Ennek ellenére Akers a felére csökkentette a különbséget. A Saints sikeresen húzta az időt, de egy buta hiba miatt elvesztették a labdát és jöhetett az Eagles, esélyt kapva ezzel az egyenlítésre, vagy a fordításra. De a védelem mindent beleadott, háromszor is útját állták a passznak. Negyedikre ez nem sikerült nekik, Garcia fantasztikus passzt adott, de a fáradtság közbeszólt. A Philadelphia falemberei majdnem a lefújásig tökéletesen tudtak koncentrálni, de nem sikerült nekik. A sikeres passzt törölték les miatt, és nem tehettek mást, átadták a labdát a hazaiaknak azzal a tudattal, hogy vége a mérkőzésnek.
A Saints 27-24-es győzelmével a csapat története során először jutott be a konferenciadöntőbe, Jeff Garcia és az Eagles szezonja véget ért.
A Bears az utóbbi években a kőkemény védelméről volt híres, és idén már azt is elkönyveltük, hogy a Grossman vezette offense elég bizonytalan. Egyiknek sem volt nyoma a Soldier Fielden. A védelem több mint háromszáz yardot engedett a Seattle-nek, és amikor ők hibáztak, akkor állt talpra az offense. Grossman 282 yardot passzolt, és a TD-je mellett interceptiont és fumble-t is csinált, de hosszú idő óta először volt igazi vezére csapatának. Természetesen egyedül neki sem ment volna, Jones és Benson nagyon jól futottak, Jones kétszer is eljutott az endzone-ig. Jól felkészültek az ellenfelükből, tudták, hogy a Seahawks nagy hiányossága, hogy középen nem védekeznek jól a mély passzok ellen. Berrian a második negyedben egy 68 yardos elkapással szerzett TD-t, illetve Rashied Davis elkapása is kulcsfontosságú volt a hosszabbításban, hiszen az készítette elő Gould győztes mezőnygólját.
Felkészültségben a vendégeknél sem volt hiány. Hester visszafutásait tökéletesen kivédték, a puntok és a kirúgások rendre a pálya széle felé szálltak, ennek is köszönhető, hogy három muff is volt Hesternél. Hester azonban minden igyekezet ellenére most is villant, a touchdowntól csak egy büntetés mentette meg a Seahawksot. Alexandert nem nagyon tudta tartani az Urlacher vezette védem, bár neki, Briggsnek és Ogunleyenek is voltak szép megmozdulásai. A tavalyi MVP végül 108 yardig és két TD-ig jutott. Matt Hasselbeck és az elkapók azonban szenvedtek. Hűek maradtak az alapszakaszhoz, változatlanul nagyon sok labdát ejtettek el, és ezekről általában nem az irányító tehetett. Kulcsfontosságú playeken rontottak el elkapásokat, és ez megbosszulta magát a végén, mert ezekben a játékokban rengeteg yard volt benne.
A hosszabbítás második akciójában Robbie Gould élete leghosszabb field goaljával nyerte meg a Bearsnek a meccset, és juttatta ezzel tovább csapatát. Jövő vasárnap a New Orleans Saints-t fogadják otthon.
New England Patriots - San Diego Chargers 24-21
(3-0; 7-14; 3-0; 11-7)
A rájátszásban a New England irányítója, Tom Brady az utóbbi években a hidegvérűség szinonimája, de most teljesen új oldaláról mutatkozott be. A Chargers ellen idegenben a legrosszabb formáját hozta, amit eddig playoffban láthattunk tőle. 51 passzából 27 volt sikeres, két TD mellett három interceptiont dobott. Az első három negyedben ideges, kapkodó és pontatlan volt, mintha ez lett volna az első rájátszás meccse. Riversnek valóban ez volt a debütálása a playoffban, ő nem is okozott csalódást, ő is ideges és pontatlan volt. A dobószázaléka még Bradyénél is rosszabb volt, igaz, ő csak egy interceptiont dobott és egyszer ejtette el a labdát. A vendég New England hamar rájött, hogy a futásokkal nem mennek sokra, így Dillon, Maroney és Faulk gyorsan háttérbe szorultak. Csak hogy Bradynek sem ment, és itt kezdődtek a problémák. Hatalmas volt rajta a nyomás, a fal és a két szélső linebacker révén alig volt ideje passzolni, csak a rövid oldalpasszok jöhettek szóba, a hosszabb utakon esélyük sem volt az elkapóknak teret nyerni. De a rövid passzoknál a precizitás elengedhetetlen, és ez a negyedik negyedig hiányzott Bradyből.
Miközben a San Diego védelme jól hatástalanította a Patriots offense-ét, Tomlinson belekezdett a yardok gyűjtögetésébe. 123 yardot szedett össze a meccs végéig, futott két TD-t, amit Turner eggyel pótolt ki. Elkapásban is ő vezette csapatát, két labdából 64 yardot hozott. A többieket általában jól levédte a secondary, de amikor elnéztek valamit, abból szinte mindig first down lett. A New England reményei a TD-vel zárt félidővel maradtak életben, mert így négy pontos hátránnyal fordulhattak. Aztán a szünet után elkezdődött az idegek háborúja. Brady maradt ugyanolyan pontatlan, mint volt, de egy elejtett punt-elkapás után hirtelen a Chargers 30-as vonalánál találta magát. Mindenfelé röpködtek a zászlók, kétszer kerültek hátrébb 10 yarddal, de egyszer egy fumble után a San Diego túlzott keménykedése mentette meg őket, az eredmény egy mezőnygól lett. Ekkor úgy nézett ki, talpra állhat a Patriots, melyhez a védelem is nagy lökést adott, Colvin egy rettenetes passzt halászott le, visszaszerezve ezzel a támadás jogát. Ezzel Brady nem élt, de később Tomlinson annál inkább, három yardos futásával nyolc pontra növelte a különbséget. Ekkor jött a fordulópont. Philips sérülés miatt elhagyta a pályát, és a helyén nem volt akkora a nyomás, arra kimozogva Bradynek több ideje maradt passzolni. Az akció közepén negyedik kísérletnél interceptiont dobott, de Brown kikotorta McRee kezéből a labdát, amit óriási szerencsével visszaszereztek, majd öt játékkal később TD-re váltottak. Hogy egyenlő legyen, Faulk csinálta meg a kétpontos variációt. A vendég védelem felszívta magát, hamar visszaküldték támadóikat a pályára, hogy az akció végén Gostkowski élete első győzelmet jelentő field goalját megrúgja, köszönhetően Caldwell 49 yardos elkapásának. Rivers ezután mindent megtett az egyenlítésért, de Kaeding 54 yardos próbálkozása sikertelen lett.
A Patriots nyolcpercnyi játékkal fordította meg a találkozót, ezzel bejutott a konferencia döntőbe, ahol az ellenfele az Indianapolis Colts lesz.
Koroknai Gergely
Jelentkezz!
Regisztrálj hírlevelünkre és hetente értesülhetsz az oldalon megjelenő friss információkról! Regisztráció
